Porotherm és Ytong

 

Miért jó az égetett kerámia falazóanyag?

- Az égetett kerámia falazóanyagok története már bizonyított az időállóság területén is a római kortól kezdve. Nem véletlen, hogy az ebből épült házak jobban tartják értéküket, sőt a könnyűszerkezetes házakkal hasonlítva: azonos építési költség esetén a

hagyományos falazattal épült házak piaci értéke jóval magasabb!

- Fontos jó tulajdonság a jó hőszigetelő képesség mellett, a (tömegfüggő) kitűnő hőtároló képesség, melynek eredményeképp: télen a meleget lassan adja vissza a beltérnek, mint egy cserépkályha, nyáron pedig nehezen engedi be a meleget.

- Minden főfalanyag legalább 4 órás tűzvédelmet garantál.

- A legősibb építőanyag természetes anyagból.

- Jellemző még a nagy teherbírás, a kedvező védelem pl. időjárási behatások ellen (vihar,stb.) , a biztonság érzése.

Előnyök az Ytonghoz képest:

• A hagyományos falazat a blokkok jóval nagyobb szilárdsága miatt kevésbé érzékeny az új építésű házak első két évében jelentkező, az alap alatti talaj tömörödéséből származó épület mozgásokból keletkező esetleges repedésekre. A ragasztott szerkezetű Ytong falazat gyakorlatilag egy tömböt képez, a falazó blokkok egymáshoz képest nem képesek elmozdulni és az egyenetlen alapsüllyedésből származó erőhatásokból keletkező repedések sokkal „csúnyábban” jelentkeznek, mint a hagyományos szerkezetnél, ahol a blokkok közti vastag falazó habarcs segítségével a repedések eloszlanak és jóval kisebb mértékűnek látszanak.

• Fontos dolog azonban, hogy mindkét esetben – természetesen helyes alapozás esetén –, hogy e hibák csak esztétikai jellegűek! A talaj konszolidációjának lefolyásával a mozgás leáll és minimális szakipari munkával a hibák javíthatóak.

• Fokozottan érvényes ez főleg nagyobb családi házakra, ahol az épülethossz nagyobb, mint 20 méter és így nagyobb az esély pl. egy hosszanti fal mentén azonos alapozási mélységben akár egy picit is különböző talajminőséget találni

A hagyományos falazatokkal szemben pontosan a hagyományok miatt ma még jóval nagyobb a bizalom, még ha hőszigetelési képességük azonos falvastagság esetén kisebb, mint a pórusbeton falszerkezeté.

Rontja a hírét az YTONGnak a XELLA gyár helyén korábban gyártott gázbeton termékek sugárzással kapcsolatos rossz híre is, hiába nincs semmilyen kapcsolat alapanyagban és gyártástechnológiában sem.

Miért YTONG?...

...miért nem könnyűszerkezetes rendszer?

• hol alakult ki a könnyűszerkezetes, azaz „száraz” építés? Természetesen ott , ahol az időjárás az év nagy részében nem teszi lehetővé a víz, mint segédanyag használatát, (betonozás, falazás, vakolás) vagyis az északi országokban, itt nemigen volt más lehetőség. Magyarországon nem véletlenül nincs hagyománya.

• repedések : az YTONG és hagyományos szerkezetű házaknál gyakorlatilag csak a talaj konszolidációjából (süllyedés az épület súlya hatására) adódó mozgásból származhat repedés, de ez is csak nem megfelelően méretezett alap és talpgerenda készítésekor. Könnyűszerkezetes - itt elsősorban a favázas házakra gondolok- épületeknél a szél- és hóteher hatására létrejött mozgásból , a faanyag nedvességtartalmának változásából adódóan is nagy a repedések létrejöttének rizikója

• a hőtartó és hőelnyelő képesség a vázas házaknál majdnem semmilyen. Praktikusan ez klímaberendezés gyakori nyári használatát igényli, hiába alacsony a falak hőátbocsátási képessége: pl. a nyári szellőztetéskor lakásba került meleg levegő meleg is marad. A hagyományos falazatok az „éjszakai hideget adják vissza”, napközben hidegebbek, mint a levegő és lehűtik a belső levegőt. Téli szellőztetés után a falakban tárolt meleg emeli vissza a belső hőmérsékletet

• a természetes szellőzés a hagyományosan épült házak velejárója (szilikát festék vagy nemes vakolat használatával) . Az alsó árfekvésű könnyűszerkezetes házak rétegrendje ezt nem teszi lehetővé.

• praktikus dolog, de vázas háznál már a tervezéskor tudni illik minden később falra rögzítendő kép és bútor helyét, a tartók megfelelő elhelyezése miatt, később már késő

• az élettartam különbség a két rendszer között, azt hiszem egyértelmű

• és végezetül vajon tényleg olcsóbb-e a könnyűszerkezetes építés? Ne csak a reklámozott „szuper” árakat nézzük! Alaplemezzel és az általunk beépített igényes anyagfelhasználással bizony elég hamar eléri és meg is haladhatja a bruttó 160-180.000.—Ft/m2-os árat is.

• a gyorsaságot mondják a vázas építés legnagyobb előnyének. Cégünk az épületek bonyolultságától függően kulcsrakész YTONG házakra 4-6 hónapos építési határidőt vállal. Megéri az egy hónap spórolás?

Miért az YTONG , miért nem kerámia falazat? Tessék választani!

Az YTONG pórusbeton lényegében ugyanolyan élettartammal és kellemes lakhatósági körülményekkel rendelkezik, mint a korszerű égetett kerámia falazóanyagok. Az YTONG alapanyaga őrölt homok, cement, mész és víz valamint pórusképző anyag.

Miért szeretjük?

• az általunk használt nútféderes elemekkel „együttjáró” ragasztásos technológia 24 órás kötésideje és 2 mm-es vastagsága gyakorlatilag azonnali terhelhetőséget és minimális falösszenyomódást eredményez a hagyományos falazatokkal szemben.

• a nagy méretpontosság miatt a vakolatvastagság maximum 6-10 mm, azaz az építés során a lehető legkevesebb víz kerül a falakba, így hamar szárad és az építés technológiai ideje rövidebb.

• az elemek fűrészelhetők, azaz a falazáskor minimális a keletkező hulladék.

• még építés közben is egyszerű lehetőség van kisebb alaprajzi átalakításokra is.

• a kitűnő hőszigetelő képesség miatt nincs szükség plusz hőszigetelésre, így a ház vagyis a falazat páraáteresztő képessége megőrizhető, azaz elkerülhető a teljesen légzárt rendszerű házaknál rendszeres penészesedés is.