Nem minden panel, ami annak látszik: az alagútzsalus építés és a magyar PEVA rendszer titkai
PEVA alagútzsalu – egy már nem használt, ún. alagútzsalus építési technológiát mutatunk be, melynek egyik feltalálója és fejlesztője, cégünk egyik alapítója, a sajnos már elhunyt Pelle József volt Varga László mellett.
Amikor a magyarországi lakótelepekre tekintünk, hajlamosak vagyunk mindent egy kalap alá venni és egyszerűen „panelnak” nevezni. Pedig a 70-es és 80-as évek építőipara ennél sokkal változatosabb technológiákat alkalmazott. A házgyári, előre gyártott elemekből (panelekből) épült házak mellett létezett egy másik, statikailag sokkal masszívabb, helyszíni betonozáson alapuló módszer is: az alagútzsalus építési technológia. Ezen belül is kiemelkedő jelentőségű a magyar mérnöki lelemény egyik csúcsteljesítménye, a PEVA zsalurendszer.
Cikkünkben bemutatjuk, hogyan működik ez a technológia, miben különbözik a hagyományos paneltól, és miért számítanak az ilyen eljárással épült lakások ma is értékálló választásnak az ingatlanpiacon.
Mi is az alagútzsalus technológia?
Az alagútzsalus építési mód (angolul tunnel formwork) lényege a térzsaluzat alkalmazása. Ellentétben a panelházakkal, ahol az épületek falait és födémjeit egy távoli üzemben gyártották le, majd teherautóval a helyszínre szállították és daruval összeillesztették, az alagútzsalus házak a helyszínen készültek, monolit vasbetonból.
A technológia nevét a zsaluzat formájáról kapta: acélból készült, fordított „U” alakú elemeket (fél-alagutakat) illesztettek egymás mellé.
Ezek alkották a leendő helyiség oldalfalait és mennyezetét. Ebbe a formába helyezték el a vasalatot, majd kiöntötték betonnal. A beton megkötése után a zsaluzatot sínen kihúzták, daruval a következő szintre emelték, és a folyamat kezdődött elölről.
Az eredmény: egy rendkívül merev, „dobozszerkezetű” épület, ahol a falak és a födémek egyetlen, összefüggő egységet alkotnak, illesztési hézagok nélkül.
A magyar innováció: a PEVA rendszer
Bár az alagútzsalus eljárást világszerte alkalmazták (főleg Franciaországban voltak úttörői, pl. az Outinord), Magyarországon kifejlesztettek egy saját, hazai viszonyokra optimalizált változatot. Ez volt a PEVA (a mozaikszó a PELLE – VARGA feltalálók nevéből ered.
A PEVA rendszer az 1970-es évek közepén terjedt el, és elsősorban a vidéki nagyvárosokban (Eger, Pécs, Kaposvár, Szekszárd), valamint Budapest egyes kerületeiben (pl. Káposztásmegyer, Gazdagrét egyes részei) találkozhatunk vele, de építettek a rendszerrel külföldön is, például Algériában.
A PEVA zsalurendszerrel (mely a „Pelle–Varga” tervezőpáros nevéből ered) épült középületek és szállodák azonosítása nem egyszerű feladat, mivel ezt a technológiát elsősorban tömeges lakásépítésre fejlesztették ki. Mivel az alagútzsalus technológia kötött raszterméretet (fix fesztávot) ad, nagy terek (aulák, tornatermek) áthidalására önmagában nem alkalmas, ezért középületeknél gyakran csak a szárnyépületek (tantermek, hálókörletek) készültek ezzel, míg a központi részeket hagyományos vagy vázas szerkezettel oldották meg.
A PEVA különlegességei:
Méretrendszer: A magyar mérnökök a zsaluelemeket a hazai szabványokhoz és a tipikus lakásméretekhez igazították. A moduláris rendszer lehetővé tette a változatosabb alaprajzok kialakítását, mint a kötöttebb panelrendszerek.
Fűtött zsaluzat: A PEVA technológia egyik nagy újítása a zsaluzat fűthetősége volt (kokszkosár). Ez jelentősen felgyorsította zordabb körülmények között is a beton kötési idejét, így a zsaluzatot hamarabb ki lehetett venni (kizsaluzás), és gyorsabbá vált az építkezés. Akár 2-3 naponta elkészülhetett egy újabb szint.
Homlokzati szabadság: Mivel a teherhordó szerkezetet a harántfalak (a lakások közötti és szobák közötti falak) adták, a homlokzati falak nem voltak teherhordók. Ezért a PEVA házak homlokzata gyakran változatosabb: lehetett kitöltő falazat (tégla), vagy szerelt jellegű homlokzatelem, ami jobb hőszigetelést tett lehetővé, mint a tiszta beton panel.
Alagútzsalu vs. panel: Mi a különbség a lakó számára?
Sokan ránézésre összekeverik a két technológiát, de lakóként érezhető a különbség.
1. Statika és Merevség
A PEVA technológiával épült házak statikailag a legstabilabb épületek közé tartoznak. A monolit (egybeöntött) szerkezet miatt rendkívül ellenállóak a földrengéssel és az épületsüllyedéssel szemben. Nincsenek illesztési hézagok a panelek között, így a beázás veszélye a szerkezeti illesztéseknél gyakorlatilag nulla.
2. Felületminőség
Míg a panelházaknál a falak illesztéseinél gyakran látható repedés vagy „V” alakú fuga, az alagútzsalus lakások falai és mennyezete tükörsimák (a fém zsaluzat miatt). A festők és tapétázók szeretik ezeket a felületeket, mert kevesebb glettelést igényelnek.
3. Átalakíthatóság (A hátrány)
A rendszer legnagyobb hátránya a merevségéből fakad. A PEVA lakásokban szinte minden fal teherhordó vasbeton. Míg egy panelban vagy téglaépületben a válaszfalak bonthatók, itt az ajtók áthelyezése vagy a terek egybenyitása (pl. amerikai konyha) szinte lehetetlen, vagy csak nagyon szigorú statikai tervek és drága kivágási munkálatok árán valósítható meg.
4. Hőszigetelés
Eredeti állapotukban a monolit betonfalak rossz hőszigetelők („hűtőbordaként” működnek). Azonban a PEVA házaknál a homlokzati falak gyakran külön rétegként épültek, esetenként már akkoriban valamilyen hőszigetelő réteggel. A mai korszerű utólagos szigeteléssel (panelprogram) ezek az épületek kiváló energetikai szintre hozhatók, mivel a beton hőtároló tömege télen tartja a meleget, nyáron pedig nehezebben melegszik át, mint a könnyűszerkezet.
Miért jó választás ma egy PEVA lakás?
Az ingatlanpiacon a „csúszózsalus” vagy „alagútzsalus” kifejezés gyakran pozitív hívószó. Ezek az épületek bizonyították tartósságukat. Nincs bennük korrodálódó hegesztési csomópont (mint a panelek illesztéseinél), a beton minősége pedig általában kiváló, hiszen helyszínen, folyamatos kontroll mellett készült.
A magyar szabadalommal védett PEVA rendszer az iparosított lakásépítés egyik csúcspontja volt: ötvözte a gyorsaságot a monolit vasbeton időtállóságával. Aki ma ilyen lakást vásárol, az egy bombabiztos szerkezetet kap, amely megfelelő felújítással és szigeteléssel a XXI. századi igényeket is tökéletesen kielégíti.
Az alábbi képeken a cégünk által 1990-ben épített biatorbágyi Schachermayer áruház épületszerkezete látható, melyet e zsalurendszerrel építettünk. Érdekesség, hogy a függőleges tartószerkezetek jó része pillér volt és nem éppen a lakóépületek általános 270 cm belmagasságához igazodott, de ezt is megoldottuk az alább látható fa állványszerkezettel.
A kész épületszerkezet rendkívül állékony a közvetlen kapcsolatban lévő, és egyszerre is betonozott függőleges és vízszintes tartószerkezetek miatt!
Egy már építész kolléga (Török Géza Péter) szakdolgozatát is megtalálja a PEVA technológiáról ide kattintva:
Összegzés
Az alagútzsalus technológia és a PEVA rendszer a magyar építészet-történet egy olyan fejezete, amelyre méltán lehetünk büszkék. Bár a lakberendezési szabadságot korlátozzák a masszív betonfalak, cserébe olyan szerkezeti biztonságot és tartósságot kapunk, amely sok új építésű társasházat is maga mögé utasít. Ha legközelebb egy lakótelepen jár, nézze meg jobban az épületeket: ha nem látja a panelek jellegzetes illesztéseit, talán épp egy PEVA remekmű előtt áll.